Atlantic Road, Molde

2013.07.08.

Reggelre elromlott az idő, szemerkélt az eső, nem baj, Norvégiában vagyunk, ez kötelező. Elindultunk hát Kristiansund felé, kerülőúton terveztük, hogy lássunk is valamit a tájból. A táj csodás volt, de hamarosan dézsából ömlött az eső és nagy felhők telepedtek le a hegyekre, amitől az egész félelmetesen sötét, olyan vikinges lett – igazából klassz volt. Kristiansundban már nem esett annyira, jó nagyot sétáltunk, főleg a kikötőben. Kihalt volt és nagyon koszos, de szintén nagyon érdekes – majd feltámadt a szél. De olyan szél, olyan… Viszont találtunk egy Intersportot, ahol kicserélték a rossz lakatot.

Utunk innen az Atlantic Road-ra vezetett, ami a világörökség része, egy művészi alkotás az útépítésben, ilyet még életünkben nem láttunk, fantasztikus! Eső nem volt, de a szél olyan erősen fújt, hogy nem bírtam felmászni egy kilátóra fotózni, mert már az alján el akart sodorni, pedig nem vagyok egy hópihe. Nem számít, úgysem adta volna vissza az élményt, elraktároztuk, akit érdekel nézze meg.

A mai napra Molde volt a végcél, itt szerettünk volna letáborozni és kicsit kerékpározni a tengerparton, de mire odaértünk, a szélhez visszatért az eső is, így csak elfoglaltuk a kempingben a helyet. Majd magunkhoz vettünk egy üveg whisky-t, a konyhában főztünk egy vacsit és most írok. A szél megszűnt, még esik, azt mondják, holnapra jó idő lesz. Közben csodálom a norvégok kitartását és imádatát a természet iránt. A szomszédunkban a szélben és szakadó esőben két pár is sátrat vert, gyerekkel, kutyával, és most ott kucorognak bent, jókat dumálnak J . Most este 10 van, 10 fok - holnap folytatom, jó éjt!